Látjátok feleim:
maratak még teleim,
dérrel, hóval, kevés jóval,
hajléktalan télapóval...

Mégis zsoltározva várlak,
szikrája az égi lángnak.
Nagyon halk az én fohászom,
meghallod-e szép Karácsony?

Nem sok, amit kérve kérek:
hozz a földre békességet,
pihentesd az ádáz fegyvert
s ültess az asztalhoz embert!

Három király nincs már régen,
csak a kártyások kezében,
s az elvakult kapzsi tömeg
az Igét sosem érti meg.

Akár vígad, akár gyászol,
nem kérdi már az emberiség:
csillagot vezérel-e még
az a betlehemi jászol?