BLOG.HBWEB.HU
2010. október 5.
V.I.P. utasunk
A ma reggel is épp oly szürkének indult, mint bármelyik késő-őszi. A reggeli
kávé sem hatott túlzottan, zuhogott az eső. Ólomlábakon vánszorgott az
idő, a vonatok késtek, a leleményes diákok sorra kérték az igazolásokat.
Sablonos reggel.
Hív a Főirányító, hogy a 4827-es (Komárom-Budapest) vonatunkra Tóvároskertnél
(Tata) felugrott egy kutya, megpróbálja a vonatszemélyzet benntartani,
talán sikerül, valamit addig találjak ki, míg ideérnek. Beszéltem a jegyvizsgálóval,
biztosítottam, hogy gonsoskodok a kutyusról, csak addig bírják ki valahogy.
Megérkezett Őnagysága. Egy 2-3 év körüli ápolt, nagyon aranyos szuka magyar
vizsla.
Mint köztudott a fajtájáról, enyhén szólva hiperaktívak. Kis barátnénk
sem tagadta meg a kutyafáját, pozitív közfeltűnést keltett, míg szegénykét
a kis nyakörvénél fogva be tudtam tuszkolni a kuckómba. Egy perc alatt
minden szegletét felfedezte az odúmnak, megkínáltam a szendvicsemből, kapott
inni és egy kolleginám hozott neki hivatalos kutyakaját is. Időnként megsétáltattam
egy picit, egy alkalommal le is vittem a Vérmezőre, hogy hólyagján könnyítsen.
De nagyon kellett ügyelnünk, nehogy kiszökjön, mert a pályaudvaron való
csatangolás végzetes lehet számára. Eközben lázas gúglizásba és telefonálgatásba
fogtam: mit is kezdhetnék szegény párával. Ápolt kutyus volt, kicsi a valószínűsége,
hogy „kiverték”, inkább csak elcsatangolt otthonról és a gazdi után néhány
vonattal őt keresvén ugrott fel a villamos motorvonatunkra.
Mint minden korszerű eb-ben, őbenne is egy chip ketyegett. Több menhelyet
is felhívtam, fórumokba megírtam az esetet, hisz sürgetett az idő, estig
az ügyeleten nem maradhatott.
Dél körül betoppant az állatorvosnő, aki – rutinszerűen – chipkártya-olvasójával
és egy adatbázisba belépéssel két perc alatt megfejtette kedves vendégünk
kilétét. Dolly! - szólt lelkesen a baji illetőségű ebhölgyhöz. Név, lakcím,
telefonszám. Inenntől már símán ment minden. Gazdi örül, hozzátartozója
bekopog, boldog egymásra találás, kutyus el... telefon csörög, vissza a
melóba: Hali! A 4314-esbe akkor a 25-öst és az 50-est kéred?...
Köszönöm Dollynak, hogy ha csak néhány órára is, de színt vitt e színtelen
szolgálatba: „köszönjük, hogy a vasutat választotta”.
|
