BLOG.HBWEB.HU
2009. február 26.
Újra rázott (azaz áramütést okozott) Budapesten egy trolibusz. A 13
éves, korszerű, kettős szigetelésű, a napi karbantartáson és forgalombiztonsági
ellenőrzésen „átesett” Ikarus 435.81 típusú, 308-as pályaszámú
csuklós trolibusz. Járműtestén kóboráram cikázott és a szabályosan,
a kapaszkodót fogva leszálló Utasát az áramütés a földhöz vágta.
Az áramütés miatt égési, az esés miatt pedig zúzódásos sérüléseket
szenvedett. A trolibuszt átmenetileg kivonták a forgalomból, mert a
helyszínen a kóboráramok mérésére szolgáló műszer jelzett. A járműállományok
bugyraiban kevésbé jártasak kedvéért megjegyzendő, hogy ez a típus
korszerűnek számít, nem az a „régi szovjet”, ahol a durva
KARBANTARTÁSI HIÁNYOSSÁGOKAT rá lehetett
fogni a tájékozatlan sajtó előtt az elavult konstrukcióra.
A
308-as pályaszámú trolibusz
A
hír megjárta a sajtót is, a BKV mégis „sajátos belső vizsgálatra”
készült volna - értsd: eltussolás.
Tudom, az
életveszélyes helyzeten nem illik viccelődni, de mégis ide kívánkozik
az a régi, 80-as évekbéli kedves reklámfilm, amely akár oktatófilmként
is szolgálhat a testzárlattal közlekedő
(!) trolibuszokról történő leszálláshoz, illetve azokra felszálláshoz:
A
Sárvári Termálkristály reklámja
És ez sajnos
nem vicc!
Más: Minap már dagadhatott a mellünk, HISZ a nagy-nagy lelki nihillben
megjelent egy reklámfilm, amely MEGTÉPÁZOTT nemzeti érzéseinket felkarolja
és igazi, őszinte mosolyt csalhat arcunkra, hisz „áldjon vagy verjen
sors keze”, magyarok vagyunk, ez a hazánk.
Magyarország,
én így szeretlek !
Nem sokkal rá
jött a reakció:
Sörreklám
- kicsit másképp :) (tyuxar.hu)
„(...) nem
szeretem a parlamenti közvetítést, a sárga Combinót, a szegfűt és
a narancsot se (...) Magyarország, áh, én most leiszom magam”. Lehet,
hogy igaza van valahol. De árulja már el valaki, miért nem lehet legalább
öt percig büszkének lennünk hagyományainkra, kulturánkra, amelyből
az eredeti reklámfilm is csak 4-5 példát ragad ki. Hol van még a java...
Miért van az, hogy ha valaki egy pillanatra fel próbál törni a fekáliából
a felszínre, hogy friss levegőt szívjon, rögtön lesz, aki visszahúzza.
S nem a hatalom és nem a média. Hanem a szomszéd, a testvér, a haver,
a kollega, az ismerős, a sarki fűszeres, stb... Hazánk szeretetének
függetlennek kell lennie attól, hogy gazdaságilag és közerkölcsileg
éppen hányadán állunk! És itt azt hiszem rátapintottunk a lényegre,
a „burkolt” szekunder-propagandára. Úgyhogy gratulálok, kedves tyúxar,
remélem, átutalták már a sikerdíjadat onnan, ahonnan jöttél...
Viszont
amitől én estem kicsit kétségbe, az a következő: a Youtube-on egyetlen
továbbkattintással rálelhetünk egy további videora:
I
Am Canadian
Hmmm, mintha erről koppintotta volna a sörgyár a hirdetését... Kanadai
vagyok. S mily büszke rá! Én szívből örülök az ő örömének.
Viszont nem értem, hogy egy ilyen, hazafi szíveket megdobogtató reklámfilmeket
miért kell importálnunk, mint a fokhagymát, a csirkehúst vagy a tejet?
Számtalan tehetséges és kevésbé tehetséges „kreatív ügynökséggel”
vagyunk megáldva. Némelyik már annyira kreatív, hogy két szóból
képes dinamikus, előremutató, utasbarát szlogent írni a BKV-nak. Egy
ehhez fogható reklámfilm hogy-hogy nem jut ÖNÁLLÓAN az eszükbe?
Hol
marad a kreativitás? Vagy a honfi-szív? Vagy tán a megrendelés...?
BLOG
CÍMLAP »
|
